Megjelent: 2023. június 17. | Forrás: Ország Bálint

Az idei tavasz sem olyan volt, mint amilyennek lennie kellett volna. A szokatlanul enyhe tél után még áprilisban, a domolykó tilalom előtti hetekben is hasonló vízhőmérséklettel találkoztam, mint a "leghidegebb" hónapjainkban. Nehezen is mozdultak ki a halak a rejtekeikből és gyakran rá sem hederintettek a nekik szánt műcsalikra. Volt viszont egy modell, amely - némi átalakítással - még ezen körülmények között is igen jól teljesített köszönhetően a testében elrejtett csörgőknek...

A húsvéti havazások megtették a hatásukat: hiába volt már a napnak ereje és a levegőnek egész kellemes hőmérséklete, a hólével keveredett csörgedező vizek igen hidegek maradtak. Kezdtem már a reményt is elveszíteni és elfogadni, hogy - a tavalyihoz hasonlóan - ismét egy gyenge domolykós szezonkezdet lesz a 2023-as. Továbbra is a folyók mélyebb szakaszait kerestem fel, kizárólag ezeken a részeken lehetett kapásra számítani. Ott is eleinte csak a kisebb példányok mutattak aktivitást, sok volt a rontott kapásom, hiába volt a woblerem kiváló minőségű dupla hármashorgokkal felszerelve.

A domolykók a tilalom kezdetéig szinte csak a mély részeken tartózkodtak.

A hideg és kristálytiszta vízben nem volt könnyű rájuk horgászni.

Először a kisebb példányok kezdtek ébredezni.

Sokszor éppen csak megakadt a horog a szájukban.

A télies tavasz legeredményesebb csalija számomra egy színezetében átalakított, 3,5 cm hosszú SALMO RATTLIN HORNET volt. Úgy gondolom, hogy a wobbler testében elhelyezett apró golyók finom csörgésére már méterekről felfigyeltek a domolykók. Többször megesett velem az, hogy egy rövidebb szakaszon nem sikerült semmit fogni addig, amíg fel nem helyeztem ezt a "csörgős csodát". Mivel a csali eredeti színét túlságosan világosnak ítéltem meg a letisztult vízben, ezért egy kis pingálással feketére festettem és csak a hasi oldalon lévő vörös csíkot hagytam meg.

A GRT színezést túlságosan világosnak ítéltem... 

... ezért a csalit átfestettem feketére.

A sötétített wobler már sokkal kapósabb volt.

A hideg ellenére azért a parti növényzet már erősen fejlődésnek indult, így szükség volt egy hosszú, de mégis finom horgászbotra. Ezért esett a választásom a WIZARD SAMURAI SPIN 240 centiméteres pálcájára, melynek 2-8 grammos dobósúly tartománya optimális volt a csalihoz. Méretben és színben ehhez tökéletesen passzolt a WIZARD EDGE 2000-res méretben, amelyre a 8 szálból font WIZARD MXT8 BRAID zsinór volt feltekerve 6-os átmérőben. A jól összehangolt felszereléssel nem okozott gondot a távoli dobások kivitelezése még erős szélben sem, ami kulcsfontosságú volt, hiszen ezek az óvatos halak már messziről észrevettek, főként napsütéses időben. A pontosságot csak fokozta a wobbler testébe épített Infinity Cast System, mellyel játszi könnyedség volt a nádas széléhez pottyantani a fahalat.

Hosszú de kellően lágy bot is elérhető a WIZARD kínálatában.

A WIZARD EDGE és WIZARD MXT8 BRAID szép és eredményes párost alkotott.

Egyik ilyen jól kivitelezett dobás után éppen csak néhányat tekertem az orsón, amikor elemi erővel vert oda a wobblernek egy hal. Kemény fárasztás következett, hiszen minden part széli dologba próbálta magát befúrni a "csalirabló" és tetemes növényzetet szedett össze. Az így elnehezedett szerelékkel elindult sodrásnak lefelé, ahonnan csak a bot erőtartalékának köszönhetően tudtam visszahúzni. Végül még egy- két part közeli fordulást is bevetett, de a szákot már nem tudta elkerülni. A kiemelés után gyorsan megszabadítottam a horogtól és elégedett mosollyal nyugtáztam magamban, hogy hiába a nehezen induló tavaszi szezon, mégsem maradok nagy hal nélkül.

Hiába indult nehezen a tavaszi szezon, nem maradtam nagy hal nélkül.

 

Írta és fotózta: Ország Bálint