Egy gyönyörű tavaszi napon történt amikor a csípős hajnal már a bányató partján talált. Félnapos pergetésre készültem az egyesületünk két legnagyobb bányataván. Célhalak a domolykók voltak így finom pálcákkal és kis csalikkal készültem. Zoltán az operatőr már úton, minden készen áll. Épp a szerelésem ellenőriztem. Fluoro rendben van-e, szálkás-e a fonott, nincs-e letapadva az orsó, pálca sérülésmentes, gyűrűk rendben amikor barátom telefon hívására leszek figyelmes.
- Szevasz, mond!
- Mi a helyzet?
- Minden oké. Már kint vagyok!
- Baj van! Tegnap rakta ki az egyesület, hogy ma reggel békés haltelepítés miatt tilalom van 8 órától. Tilos minden horgászati módszer az egyesületi vizeken.
- Ne szórakozz, ez nagyon nem vicces!
- Jól van! Küldöm!
Sajnos másodpercek múlva jött is a képernyő kép ami barátom állítását igazolta.
Most mit csinálok! Pár telefon elengedése után kiderült nem kaphatok külön engedélyt sem ezen a napon a horgászatra forgatás ide vagy oda. Zoltán már úton! Sőt! Épp most hív, hogy pár kilométer és megérkezik.
Improvizálni kell. Végig futva a felsorolt tilalom alatti víz területeket feltűnt, hogy a Hejő patak kimaradt a telepítési szórásból, így ezen szabad horgászni. Ez a víz lett első számú úti célunk. Sajnos a Hejőre érve újabb csalódás ért amikor a 40 centis kristálytiszta vízben láttuk a domolykókat. Ha pedig mi látjuk őket, ők is minket. Talán műlegyezve sok-sok sétával és dobással aki tudja mit és hogyan elcsíphet egyet-egyet, de az nem én vagyok. Ez a tipusa a műcsalis horgászatnak még szépen fogalmazva sem az erősségem. Azaz teljesen vakon vagyok a témában. Hamar el kellett engedni ezt a tervet is.
Zoli kamerával a kezében néz rám kérdőn! Mi lesz?
C tervként felhívtam Petit a „szomszédban” található Patkó Horgásztó tulajdonosát van-e olyan partszakasz ahol jelenleg nem horgásznak. Bemehetek-e dobálni kicsit. Pozitív válasza után a harmadik víz is rövidesen megláthatta egyre inkább elkeseredett ábrázatomat.
Igaz ez a víz a gyönyörű pontyairól és a már-már kapitálisnak mondható 20 kiló feletti amurjairól híres én mégis úgy gondoltam kell lennie pár szép ragadozónak is.
Vadregényes megközelíthetetlen partoldal.
Nádas melletti markáns törések.
Igazi dzsungel peca.
Nem tétlenkedhettem, hisz ígyis már értékes órákat vesztettem.
Az első szabad vízterületen már lendült is a pálca.
Szereléket nem kímélve...
...kezdtem el átvizsgálni a területet.
Soha nem indulok el egy szettel pergetni, számítva a váratlan eseményekre, így a Wizard Solid Spin és a Wizard ASP 4000-es párosa a csomagtartóban lapult.
Esélytelenek nyugalmával haladtam végig a part mentén. Csaliban nagy variálásba nem kezdtem. Két-három élénk színű plasztik volt a zsebemben és a favoritnak mondható Wizard Spinnerbait pár példánya.
Már megjárta a hadak útját. Jó pár krokit köszönhetek neki, így bíztam ma is benne.
Szisztematikusan méterről méterre haladva térképeztem fel a tavat. Ragadozónak nyoma sem volt. Jó életük van ebben a vízben. Küszök, bodorkák, vörösszárnyúak milliói állnak rendelkezésükre. Konkrétan akkor és annyit esznek amikor és amennyit akarnak.
Egy kapás kicsikarása is melós lesz, hisz ez a víz akár csuka mennyország is lehetne.
Törések mellett lopakodva akár a lábam alatt is lehetnek.
Elég változatos dobó technikával pergetek, mégis ha a távolság és a tű pontosság a cél a fej felett megindított lendítésnél maradok.
A begyakorolt technikának köszönhetően rendre az akadók mellé pottyan a spinnerbait.
Egyik ilyen dobásom alkalmával a csobbanás után lehulló spinnerbaitre erőteljes nehezedés érkezett. Lendült is a pálca, ami azonnal el is könnyült. Elharapta.
Hibáztam. 30-as fluorocarbont kötöttem fel, pedig lassan vezetett „csukás” csalikhoz nem lett volna 40-es, de még inkább 50-es alá mennem. Volt ideje a lehulló csalit teljesen torokra venni és forduláskor egy pillanat alatt elharapnia. Egy lehetőségem volt azt is elbaltáztam. Ezen a napon nem történt semmi más érdemlésre méltó.
Patkós Csuka VS Wizard Spinnerbait 1-0
Nehezen kezelem a vereséget, így pár nap múlva újra felhívtam Petit szabad-e bemennem és cserkelnem egyet.
Helytartó halnak tartom a csukát, így első sorban az a bizonyos akadó volt a cél ahol pár napja a kapás érkezett. Egy két kilós forma csuka kikövetésén kívül mégsem érkezett onnan komoly érdeklődő. A pár nappal ezelőtti pecához hasonlóan, nem volt olyan ág akadó vagy törés ami mellett ne vezettem volna el legalább kétszer a spinnerbaitet. Vízbe dőlt fa jobb oldalát célozva sikerült egy ágat eltalálnom. Finom mozdulattal a még nem feltekeredett csalit rendre le lehet pöccinteni és az így vízre érkező spinnerre formás két kilós harcos érkezett.
Nász sérüléssel a hátúszón.
Terjedelmes akadó jobb oldala volt a kettes csuka rejtekhelye, így gondoltam a bal oldalt is megnézem. Két ág közötti tenyérnyi területet megcélozva indítottam útjára a megharcolt spinnerbaitet. Feszes zsinórral, bottal engedtem az ágak közé süllyedni a csalit amire meg is érkezett az a bizonyos csukás ránehezedés. Korántsem volt olyan agresszív mint az előző társa. Komótos, de annál határozottabb volt ellenfelem akit rendre az ágak mélyéről kellett megfordítanom. Helyismeretben jeles az egyszer már biztos! Jó pár perc küzdelem után elfáradva meríthettem meg a napom fénypontjának nevezhető csukát, aki farka végéig súrolhatta az egy métert.
Higgadtan kezelte a horog szabadítást. Nyugodtan feküdt, mint aki tudta, hogy pár perc és szabad lesz.
Ő az aki bármelyik horgász arcára mosolyt csal.
Patkós Csukák VS Wizard Spinnerbait 1-2
Fotókat készítette: Molnár Zoltán, Tallós Gábor és Tóth Péter
Szöveg: Szebenyi Péter