A Concourse Method Light botcsalád több teszten átmenő, tökéletesre fejlesztett, végleges verziójával az Országos Method Csapatbajnokság előtt egy kicsivel találkoztam először. Egyszer egy közeli ismerősöm azt mondta, amikor autóvásárlásról beszélgettünk, hogy nem az számít, hogy mennyibe kerül, milyen márkájú, hanem az, hogy amikor te meglátod, jó érzéssel tölt el, szívesen ülsz bele, és amikor róla beszélsz nem a hibáit keresed, hanem mindig az előnyeit sorolod.
Amikor először vettem a kezembe a Concourse Method Light Feeder botokat, a fenti gondolatok jutottak eszembe, nyilván horgászbotokra vonatkoztatva és csakis pozitív értelemben. Nekem 360-as és 390-es méretekben állt rendelkezésemre ez a bot, és úgy voltam vele, hogy a csapatbajnokságra biztosan magammal viszem őket.
Szegeden, a Maty-éri evezőspályán horgásztam velük először. Maty-éren, amikor horgászverseny van, akkor max. 30-35 méteres távolságra szokták behúzni a szélső bójasorokat, így a horgászható maximum távolság ez a 30-35 méter. Ezt csak azért írom, mert dobás szempontjából nyilván nem ezen a rövidnek mondható távon kell levonni a végső következtetéseket, de …. Én a 360 –as hosszúságú bottal pecázva, amelyen 30 grammos L-es méretű kosár volt, sokkal pontosabb voltam, mint korábban. Gaál Levente csapattársam sűrűn volt mögöttem ezen a versenyen, és mit mondjak, nagyon jó érzés volt hallani tőle, amikor azt mondta egy sokadik dobásom után, hogy „Gabi ez 10 cm-el jobbra ment”.
Maty-ér, ahol nem könnyű a bójáról levenni a pontyokat!
Ugyanezen a versenyen az utolsó forduló után, az egyik szomszédom odajött hozzám és megkérdezte, hogy: „Ezek az új Concourse Method Light botok?” Nyilván tudta a választ, de már jött is a következő kérdés, hogy a nálam lévő 360 –as méretűvel mekkorát lehet dobni. Nem mondtam semmit, csak annyit, hogy nincs rajta dobóelőke, majd a kezébe adtam egy botot, kipróbálás gyanánt. A 30 grammos L-es kosárral szerelt bottal minden erőlködés nélkül eldobott a 3. bent lévő bója- sorig, vagyis 60 méterig, azután a felszínen kellett visszahúzni a kosarat.
Már így is sok gondolatot írtam a bevezetőbe, de azt azért még ki kell emelnem, hogy a Maty-éren, azon a versenynapon, amikor én is horgászhattam, az elején 6 dobásból hat kapásom volt – mind a bójasor közeléből -, amelyből 5 –öt halra is tudtam váltani. Az az egy, ami meglépett, már érte a bóják köteleit, ezért nem engedhettem tovább és leszakította az előkémet. Ezen a napon az első fél órában volt annyi kapásom, mint a szektoromnak összesen. Arra próbálok ezzel utalni, hogy a verseny elején, amíg ott tartózkodtak a halak előttem, nagyon gyorsan meg tudtam fogni 5 halat. A fárasztási időt le tudtam rövidíteni, ami véleményem szerint nagymértékben az említett botnak volt köszönhető. Azzal, hogy viszonylag gyorsan meg tudtam szákolni a halakat, lehet, hogy egy-két kapással többet tudtam elérni. Szerintem, egy versenyen, ez egy nagyon fontos szempont.
Természetesen ezeket a pálcákat használtam az egyéni method feeder bajnokság középdöntőjében is, Lukácsházán, az Abért-tavon. Ezen a helyszínen igazából egy nagyon rövid, 6-18 méteres vagy egy benti 75 - 105 méteres peca képezte a taktika részét. Nekem minden versenynapon volt egy ezek közötti 50-60 méteres menekülő távom, amiket ezekkel a botokkal horgásztam meg. A harmadik versenynapon, a D szektorban, a halaim 70 %-át a menekülő távról, a Method Light Feeder bottal fogtam. Igazából csak a szokásos formáját hozta, pontos dobások, gyors fárasztások.
A tapasztaltak miatt már alig vártam, hogy nyugodt körülmények között, nem versenyen próbálhassam ki ezeket a botokat.
Ha már teszt, akkor olyan helyszínre szerettem volna ellátogatni, ahol tudom, hogy nagyon erősek a halak, és szinte biztosan tudok is fogni belőlük. Erre a legalkalmasabb helyszín a Fishing & Hunting horgásztó, ismertebb nevén Majosligeti Horgásztó.
Közvetlenül a Method OB középdöntője után, egy nagyon meleg nyári napon a családommal és az egyik barátommal mentünk el, ahogy mi hívjuk, Majosra. Erre a pecára kizárólag két Concourse Method Light Feeder botot vittem magammal. Egy 360-as és egy 390 –es méretűt.
A Concourse Method Light Feeder botok mindegyikére tökéletes választás a Concourse Feeder 6500 méretű orsó, így nálam is ez a típus került fel a botokra. Minden orsómat, akár távdobó, akár rövid pecára szánt bot, minden esetben 0,20 mm vastagságú zsinórral szoktam feltölteni. Mivel adott volt a lehetőség, ezért a zsinór típusa is Concourse volt. Megjegyzem, teljes megelégedéssel használom ezt a zsinórtípust, amióta használom, nem tudok rá rosszat mondani, sőt, inkább csak jó tulajdonságait tudnám kiemelni.
A bot és egy impozáns méretekkel rendelkező áldozata.
És most jöjjön az ezen a napon használt végszerelék! Ugyanúgy kötöm a végszerelékem, mint Szabó Bence. Rém egyszerű ez a szerelék, de nekem pont emiatt tetszik. Jelen esetben a 390-es hosszúságú botra egy 40 grammos L-es méretű, míg a 360 hosszúságú botra egy 30 grammos L-es méretű method kosarat tettem fel, amit egy-egy karabineres forgókapoccsal ütköztettem meg. A karabineres forgókapocs kosár felőli forgó részére egy gumigyöngy került azért, hogy tompítsa a kosár forgóhoz ütközését. Így már csak a karabinerbe kell felakasztani az előkötött horgot és kész is.
Nekem nagy hiányosságom, hogy nem tudok, ebből kifolyólag nem is szeretek nagy távolságokra horgászni, de már rajta vagyok, hogy ez minél jobban menjen. Gyakorlás, illetve teszt gyanánt a 390-es botot 72 méteren akasztottam ki. Azt kell, hogy mondjam, hogy ennek a botnak ez a távolság még egy olyan gyenge-közepes dobóval is, mint amilyen én vagyok, nem kihívás. Rengeteget dobtam ezen a napon, és a Concourse Method Light Feeder bot a táv- és a pontossági dobásteszten is átment, sőt, kitűnőre vizsgázott!
Annyira belefeledkeztem a botról való írásba, hogy majdnem elfelejtettem írni arról, hogy milyen csalogatóanyagokat, hogyan, és milyen sikerrel használtam ezen a horgásznapon.
Igazából nem túl bonyolult a recept, vittem magammal egy zacskó Concourse Twister Pelletet, azt amelyik a Summer fantázianévre hallgat – ez Lukácsházán az Abért-tavon is nagyon jól működött, én szinte kizárólag ezt használtam -, illetve egy zacskó Concourse Sweet Green porállagú etetőanyagot; én olyan vízen még nem horgásztam, ahol ez a kaja nem adott halat.
Erre a napra szánt csalogatóanyagok.
Nem versenykörülmények között Majoson nem túl bonyolult halat fogni, de azért ott sem adják ingyen a kapásokat. Én általában úgy értem el kapást, ha több rétegben töltöttem a method kosarat a fent említett pellettel és etetőanyaggal. Így viszonylag sűrűn, 1-3 perces ütemre, szinte minden dobásra sikerült kapást elérnem. Ha ez sem segített, akkor jöttek a jól bevált „fufókák”. Én ezekből az aroma spray-kből két ízvilágot használok legtöbbször, a marcipán-fokhagyma ízesítésűt, amely zöldre festi a vizet, illetve a chili-squid ízesítésűt, amely piros árnyalatú. Nem szeretek aromákat használni, de ha használni kell, akkor ez a kettő biztosan köztük van. Ha valamiért nem volt kapás Majoson, akkor csak annyi volt a teendő, hogy valamelyik spray-vel befújtam a megtöltött kosarat és a következő dobás után már fáraszthattam is újra.
A két kedvenc „fufókám”.
Nem számoltam, ezért nem tudom megmondani, hogy a nap végére hány pontynak vettük el ideiglenesen a szabadságát, de nem unatkoztunk, az biztos.
Csodás, erős halak lakják a vizet!
A botoknak igazából mindegy volt, hogy 1-3 kg-os, vagy termetes, 10 kg-nál is nagyobb hal küzdött a horgon, mindegyiknek rövid idő után felőrölte az erejét.
Akció közben a Concourse Method Light Feeder.
Most engedjetek meg egy rövid ismertetőt, illetve néhány adatot az új Concourse Method Light Feeder botokról.
A botok T46 Toray karbonból készülnek, 20-75 grammos dobósúly-tartományban és háromféle méretben (330, 360 és 390 hosszban). Mindegyik bot 4 különböző erősségű, karbon anyagú spiccel kerül kereskedelmi forgalomba, amelyek erőssége 0,5; 0,75; 1; 1,5 uncia. Maguk a bottestek könnyített, Seaguide gyűrűsorral vannak felszerelve.
A Concourse Method Light Feeder botok.
Aki még nem látta, és nem fogta a kezébe a Concourse Method Light Feeder botok valamelyikét, annak leírom, hogy mindhárom változat nagyon karcsú, igényesen kialakított pálca, mind látványra, mind pedig érzésre el lett találva, az bizonyos.
Én mind verseny-, mind pedig hétköznapi pecások számára nyugodt szívvel merem ajánlani a már sokat emlegetett feeder botokat rövidebb távú pontyhorgászatokhoz, bármekkora halakra is horgásszatok!
Pető Gábor