A füstölt hal mennyei illata nemcsak engem, de a szűkebb és tágabb környezetemben élőket is rabul ejtette hosszú évek óta. Voltak, akik személyesen győződtek meg róla, de volt olyan is, aki szájhagyomány útján kóstolt bele a halfüstölés megunhatatlan ízvilágába. Ami különösen jó benne, az az, hogy akár az elkészített pisztránggal kedveskedünk valakinek, vagy akár magával a halfüstölővel ajándékozzuk meg szeretteinket, egyszerűen nem tudunk mellé lőni vele. A várt hatás és széles mosoly nem maradhat el!
Saját halfüstölőmet pontosan négy éve kaptam, és nagyon hamar ráéreztem a praktikáira, úgy voltam vele, hogy ezt bizony nekem találták ki. Imádván a füstölt halat, sokat használtam, a legtöbbször pisztráng, vagy makréla füstölődött benne bronzszínűre.
Hideg téli napokon van a legmeghittebb hangulat hozzá, ilyenkor bizony a borókás-bükkfás füst illata járja át a kertet, az udvart.
Megesik, hogy magam fogom meg, de azért az esetek kilencven valahány százalékában a szupermarketek polcairól viszem haza a konyhakész szivárványosokat.
A füstölni kívánt halakat - ha időnk engedi - páclében hagyjuk állni egy teljes éjszakát, ha viszont sürgősen kell valami maradandót alkotnunk, akkor is legalább 1-2 órára tegyük pisztrángjainkat a hűtőbe szunnyadni, miután valami jóféle fűszersóval nyakon szórtuk őket.
Nem vagyok egy nagy kísérletező, szeretek biztosra menni. A bolti fűszersót azonban szeretem tovább turbósítani…
… így a négyféle borsválogatást tartalmazó fűszermalomból őrlök hozzá frissen egy keveset, melyet utána jól összekeverek.
Ezzel a borsos fűszersóval dörzsölöm be a füstre szánt halakat, kívül enyhén …
… de belül jó alaposan, a maximális ízhatás kedvéért.
Fontos megemlíteni, hogy sózás előtt minden egyes halat konyhai kéztörlő segítségével gondosan áttörlök, az idő közben kicsapódó vizet leitatom, hogy a füstölés végéig a halak a lehető legszárazabbak maradjanak. Ehhez mindenekelőtt természetesen friss alapanyag kell. Nem szeretem, és látványnak sem kívánatos a nedvességtől tocsogó füstölt hal.
A meleg füstöléshez előkészített, gondosan áttörölt és sóval ízesített pisztrángok.
Sokat látott, régi fényét elvesztett, de máig remek ételeket varázsolni képes füstölőm, és az elmaradhatatlan bükkfa fűrészpor.
A dupla rács és a zsírfogó lemez eltávolítása után a készülék legalján található kimélyített részbe szúrjunk másfél-kettő csapott evőkanálnyi fűrészport.
Fontos, hogy csak ezt az ovális alakú mély részt fedje a fűrészpor, ugyanis alatta fognak dolgozni a lángok, ott a legnagyobb a hőtermelés!
Ezt követően a zsírfelfogó lapot helyezzük vissza …
… majd a dupla grillrácsot, mely milliméter pontosan bele kell hogy illeszkedjen a füstölő keretébe.
A hőhatásért, a meleg füstért feleős égőket töltsük fel denaturált szesszel …
… de nagyon figyeljünk rá, hogy csak a hálós részig érjen a nafta szintje, ez adja meg ugyanis az optimális füstölés idejét!
Következhet a szeszégők begyújtása, majd, ha oldalról a gyufával benyúlva végeztünk, a lyukak nyílásait nyugodtan csökkentsük a felére, így is bőven elég oxigént kapnak az optimális égéshez.
Halainkat a felső grillrácsra helyezzük szépen elosztva, egymás mellett és között helyet hagyva a forró levegő szabad áramlásának.
Az egyenletes meleg biztosítása, a hőveszteség minimálisra csökkentésének érdekében lényeges, hogy a füstölő fedelét a készülék két végén található füllel leszorítsuk.
Ha jól dolgoztunk, pár perc elteltével láthatóvá válik a füstölőnk tetején található nyílásból áramló füst.
Mindössze kicsivel több, mint negyedóra kellett a mennyei halétel elkészítéséhez.
Nemcsak az illatok az árulkodók, a szeszégők kialvása lesz egyértelmű jele annak, hogy a füstölt pisztrángjaink elkészültek. A gyönyörű bronzbarna színük mellett a vajpuhára párolódott halhús fenséges füstös íze mutatja majd meg mennyire dolgoztunk jól. Friss salátával és citromkarikával tálalva a legínyencebbek is megnyalják az ujjukat. A „mikor lesz ilyen legközelebb” kérdésre, pedig készüljetek fel! Jó étvágyat mindenkinek!
Halmos Mihály