Peca Pláza - Olaszosan a Tiszán: bolognai horgászat

Olaszosan a Tiszán: bolognai horgászat

Megjelent: 2022. október 12. | Forrás: Ország Bálint

A nyaralások során nálam a horgászat csak mellékes dolog, viszont mivel általában valamilyen vízparton töltjük a szabadságot, így mindig hagyok helyet a bőröndben a halfogásra alkalmas eszközök számára. Idén Olaszország volt a célpont, ahol bizony még a tengerparti városokban is bolognai bottal kergetik a halakat a helyiek. Látva őket nekem is nagyon megjött a kedvem egy kis úsztatós horgászathoz a Tiszán, amire nem is kellett sokat várnom…

Az olaszok horgász szokásairól szerintem sokat lehetne regélni, de nekem csupán néhány napom volt betekinteni ebbe a kultúrába. A tengeren leginkább a halászatot gyakorolják, míg a parton nagyrészt pergetőkkel, illetve bolognai botos horgászokkal találkoztunk. Vágyakozva néztem őket, miközben a zsebpecámmal a sziklák között úszkáló halakat próbáltam becsapni.

Tengeri halász bácsi a naplementében.

A parton leginkább pergetőkkel…

…és bolognai botos horgászokkal találkoztunk.

Zsebpecával nekem is sikerült halakat fognom.

Tengeri pérből sok úszkált a sziklák között.

Hazaérkezés, kipakolás és egy kis pihenés után már nyúltam is a bolognai botomhoz és a szükséges felszerelésekkel indultam a Tiszára. A szegedi Belvárosi híd környékén a meglassuló, mély vízben szinte hemzseg ilyenkor a keszeg, akikre ezekkel a hosszú, gyűrűs botokkal lehet a legeredményesebben horgászni. 6 méter hosszú KAMASAKI ALPHA BOLO békazáras orsótartójába egy egészen apró KAMASAKI SUPER BOLO orsót csatoltam fel, melyen 20- as ENERGOTEAM POWER SPINNING monofil főzsinór volt feltekerve. A sokfajta damil közül azért választottam ezt, mert pergető zsinór révén alacsony nyúlással, jó kopásállósággal és úgymond alacsony a memóriája (azaz sok dobás és feltekerés után sem változik „rugóssá”). A kisméretű orsó pedig alig növeli a felszerelés össztömegét, aminek jelentőségét igazán csak 2-3 óra horgászat után érezzük meg.

A Belvárosi híd környékén a meglassuló vízben szinte hemzseg ilyenkor a keszeg.

Könnyű és rugalmas bolognai bot az ALPHA BOLO.

Az apró KAMASAKI orsó alig növeli a felszerelés össztömegét.

A végszerelék lelke egy 8 grammos duci formájú úszó volt, amelyet egy 6 grammos műanyag betétes cseppólommal és néhány kisebb sörétólommal súlyoztam tökéletesre. A főzsinór végére felkötöttem egy kisméretű forgót melybe hurkoltam az előre elkészített keszegező horgot.

Az előre elkészített horognak köszönhetően nem kell a parton kötögetni.

A 14- es horgot jól meg lehetett pakolni csontival.

…bár a falánk karikakeszegek gyakran ezt a nagy falatot is begyűrték.

Az etetőanyagot nem bonyolítottam túl: az alapot a BENZAR MIX márna- paduc etetőanyaga képezte, melyet áztatott zsömlével és némi reggeliből kimaradó zabpehellyel tuningoltam. Az összetevőket egy 20 literes vödörben gyorsan bekevertem, majd elkezdtem a mélységet beállítani az úszón. Mire ezzel végeztem a kaja kellően átnedvesedett, így lehetett belőle „lepényeket” gyúrni. Alapozásnak 3 ilyen gombócot küldtem be, majd félóránként rádobtam egyet- egyet a halak helyben tartásának érdekében.

A jól bevált folyóvízi etetőanyag adta az alapot…

…melyet áztatott zsemlével és zabpehellyel tuningoltam.

Mindezt egy 20 literes vödörben kevertem össze.

Az etetőanyagból „lepényeket” formáztam.

A horogra kizárólag csontit tűztem.

Az etetésen természetesen elsőként a gébek jelentek meg, de a 3. vagy 4. úsztatás környékén már átvették a keszegek az uralmat. Néhány tenyeres karika megfogása után elkezdtem növelni a csali méretét, amely meghozta a hatását, hiszen több szép bagolykeszeget is sikerült partra segítenem. Egy idő után azonban már ez sem segített, a karikáknak szinte mindegy volt, hogy mekkora a csali, akkor is felszippantották vagy addig tépték, amíg be nem fért a szájukba horgostul, de így is igazi pörgős élménypecában volt részem így olaszosan a Tiszán. Arrivederci!