Bevetésen a Black Spider Feeder Runner
Megjelent: 2012. május 14. | Forrás: Halmos Mihály

Új horgászeszközök tesztelése örömteli, nemes feladat, de az új horgászatok alkalmával a kíváncsiság mellett mindig van bennem némi izgalom is, ami abból az elvárásból adódik, amit a termékkel szemben támasztok fel az ismerkedés első pillanataiban. Ezek az érzések, gondolatok az EnergoTeam új feeder orsójának a kézbevételekor sem maradhatott el. A 7000-es méretű Black Spider Feeder Runner tekintélyes súlya, és robosztus felépítése mellé könnyed, egyenletes futás párosult az első otthoni száraz tesztek alkalmával. Érezhető volt, hogy az orsóba beépített 5+1 csapágy megfelelően teszi a dolgát, a tökéletesen kiegyensúlyozott rotor futása és az első osztályú zsinórprofilt produkáló tengelyemelő szerkezet már akkor megnyugtatott: ez az orsó nehéz körülmények között is meg fogja állni a helyét. Az igazi próba nem váratott sokat magára, egy kiadós teszthorgászathoz szerencsére a Pátkai - víztározó uszonyosai is partnereim voltak.


A 7000-es méretű Black Spider Feeder Runner
igényes orsó, tökéletes zsinórprofilt produkál,
teljesen feltöltött dobnál bátran oda lehet tenni a vonalzót


A tavaszi felmelegedő vízben egyre intenzívebben táplálkozó halakat feederbottal vettem üldözőbe.  Az orsót egy nagy teherbírású E.T. Excalibur feederbotra tettem, bízván abban, hogy az orsó mellett a nehéz szerelék célba juttatásához szükséges erőt ő tudja majd prezentálni.


A tározó vizét enyhe szél borzolta, a náddal
szegélyezett parti sáv szép halak fogásával kecsegtetett


Előző itteni horgászataimból tanulva tudtam, hogy a nádsáv megetetése és pontos meghorgászása hozza meg a sikert, zsákmányaim java részét a parttól található 18-20 méteres zóna másfél méter mély vize adta. Az erős bot nem a hosszú dobások miatt kellett tehát, hanem a nehéz szerelék alkalmazása miatt, ugyanis a Tecnoplankton bogáncs névre hallgató pontyozó végszerelékét kapcsoltam a főzsinórom végébe. Úgy gondoltam, nekem is ki kell próbálni, hiszen már annyi pozitívat hallottam róla.


Minőségi, 0,20-as főzsinórra került a
rendkívül fogósnak ígérkező szerelék


A meleg levegőt cipelő déli szél a zöldellő nádassal igazi nyári hangulatot idézett elő. Ennek örömére - no és persze mert a langyos parti tocsogó lehetővé tette - mezítlábasan, félig-meddig a vízben állva alakítottam ki a horgászhelyemet, a székemet, a botomat, az árnyékot biztosító nagyméretű ernyőm alatt helyeztem el.
Az etetés bázisának szolgáló szemes csalikat PVA hálóban juttattam a kívánt helyre, ez lehetővé tette a pontos, koncentrált etetés kivitelezését.


Az Energofish termékpalettájából kiválasztható az
alkalmazni kívánt csali méretéhez megfelelő PVA háló

 


A cukorbázisú anyag tökéletesen engedte, hogy
a kevés nedvességet tartalmazó Carp Expert
horgászkukoricát belé helyezve vízbe juttassam…

 


…mivel oldódása, csak percek múlv
a indult be a nedvesség hatására


A Tímár Mix Feeder etetőanyagot kellően tapadósra kevertem be, majd kezdődhetett is a horgászat. A 40 grammos ólom mellé akasztott kb. 40-60 gramm etetőanyagot tartalmazó kosár már tekintélyes súlyt képviselt a spicc alatt, de könnyűszerrel juttatta célba a rugalmas feederbot. A Black Spider nyeletőfékje bekapcsolva, jöhetett az első kapás.


A 3,60 m-es Excalibur Feeder a piros színű,
legerősebb spiccet kapta meg (3 oz), hogy a kb. 80-100
gramm össztömegű szereléket kényelmesen eldobja


A módszer a method feeder technikáján alapul. A rendkívül rövid (kb. 5 cm) fonott előkén lévő horog azonnal akad a kapás, a csali felszippantása pillanatában, hiszen a nagy súlyú végszerelék megakadályozza a halat abban, hogy odébbálljon a csalival. A kapás így általában nagyon vehemens, a pillanatok tört része alatt görbül be a legerősebb spicc is.


Jól láthatóak az egyszerű, de elképesztően eredményes
végszerelék elemei. A kosárról már idő közben eltűnt
az etetőanyag. A horgokat gyárilag piros-sárga-rózsaszín golyócskákkal szerelik, általában ezek nagyon hamar
elfogynak, de aztán lehet pótolni a horgokat minden
olyan csalival, amelyeket szeretnek a nagytestű békés halak


A halak megérkezésére keveset kellett csak várni, a spicc óriási rándulása után gyors iramban szaladt le az orsó dobjáról a zsinór. A hajtókar megtekerése nélkül, a dobra ráfogva akasztottam, s már vezethettem is a part felé az első jól megtermett ezüstkárászt.


Itt már joggal gondoltam, hogy sok
társa fogja még őt követni naplementéig


A Black Spider feederorsó egyenletesen feltöltött dobja nagy segítséget nyújtott a szerelék problémamentes, pontos célba juttatásához, nagyméretű, csapágyazott zsinórvezető görgője finoman, gondosan bánt a zsinórral. Kitűnő áttételezésének köszönhetően üres bevágás esetén is könnyűszerrel, különösebb erőkifejtés nélkül tekerhettem ki a nehéz, akár etetőanyaggal teli végszereléket.
A csalizásra, az etetőanyag kosárra gyúrásánál bizony oda kellett figyelni az egymáshoz közeli, rövid előkén lévő horgok miatt. Persze ennyi nehézséget szívesen vállalok én is az eredményesség érdekében.


Néha csak egy leheletnyi kellett
volna ahhoz, hogy én is horogra akadjak

 


A nyárias időjárás lehetővé tette,
hogy akár a vízben állva is fáraszthassak

 


Szemtől szemben a Black Spider és
újabb potenciális áldozata: egy góliátkárász


A nagy csobogással járó bevetések feltételezhetően nem zavarták a halnépet, mert rendszeresen, jól kiszámítható időközönként jelentkeztek kapásaikkal. A gyárilag csomagolt színes Technoplankton golyócskák hamar elfogytak, így aztán csemegekukorica és földigiliszta került a horogra.


Az etetésen tartózkodó nagy kárászok sem a növényi, sem pedig az állati
eredetű csaliknak nem tudtak ellenállni

 


A sűrű bedobások és a fárasztások a vízimadarakat sem zavarták

 


A tökéletesen működő felszerelés az alapja a sikeres horgászatnak


A bogáncsos horgászat mondhatni eseménydús percekkel, órákkal ajándékozott meg. A PVA zsákos etetésnek köszönhetően igazi terített asztal várta a horgászhelyre érkező nagytestű halcsapatokat. Tudtam, hogy már bármelyik kapásban benne van a ponty jelentkezése is, így hát tovább koncentráltam, várva, s remélve a mielőbbi a találkozást.
Reményem bejött, mert kisvártatva - egy szép kárász megfogása után – nagyot görbült, rándult a spicc, majd őrült iramban lódult meg a hal a bekapcsolt nyeletőféknek köszönhetően. Azonnal ugrottam, mielőtt még elérte volna a nádszegélyt, sikerült megfordítanom a pontyot, majd a szákba terelnem.
Már akkor, a pihegő pontyot nézve elkönyveltem, hogy az idei év eddigi legmozgalmasabb horgászatán vagyok túl, pedig néhány perccel később újra kiugrasztott a székből egy nád felé törő aranyhasú.


A halak, szépen szelektálva: a nap legnagyobb ezüstkárászai…

 


…és a két ponty